A Trullik legendája
Olaszország déli részén, az olasz csizma sarkában bújik meg egy csodálatos kisváros, mely a "Trullik fővárosa" címet kapta. 1996-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította a trullikat Alberobello-ban, melyek a régmúlt idők egyedi kultúrájának fennmaradt bizonyítékai.
A város létrejöttében nagy szerepe volt II. Giangirolamo di Acquaviva conversanói grófnak, aki nagy segítséget nyújtott az itt letelepedő parasztoknak, illetve az ide érkező menekülteknek. Azonban, hogy elkerülje a birtokán lévő épületek utáni adózást, megparancsolta alattvalóinak, hogy csakis olyan házakat építsenek, amelyeket az adószedők érkezésekor könnyen el lehet bontani, és utána gyorsan vissza lehet építeni, így születtek a trullik.
A kunyhók kizárólag a környéken található durván megmunkált mészkőből, száraz kő technikával épített (habarcs nélküli), henger vagy négyszögletes alaprajzú épületek, melyet piramis vagy domború kúpos tető fed.
A tető két rétegből áll,a belső réteg nagyobb mészkősziklákból, a külső réteg pedig mészkő táblákból, öntartó technikával készült, semmilyen tartószerkezetet nem használva az építéshez. A dupla réteg biztosítja, hogy a víz ne folyjon be a tetőn. A csúcsokat gomb-szerű zárókővel fedték be. A tetőre gyakran festettek különböző szimbólumokat. Ezen szimbólum adott inspirációt a Conte Giangirolamo borospalack megtervezéséhez, mely kézzel festett különlegesség minden palackon.
